Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

3. Nem hiszem el

Amióta Chanyeol nálunk aludt minden sokkal másabb lett. Iszonyatosan keveset találkozunk, nem is nagyon beszélünk, hiába keresem a társaságát, mást sem csinál, csak kerül. Mindig mindent arra fog, hogy sok a munkája és nem ér rá, valamint, ami a legjobban zavar, hazudik és titkolózik. Semmit, az ég világon semmit nem hajlandó elmondani, hárít és próbál más témát felhozni. A cégnél is rengeteget van bent, sokkal többet aludt ott ezalatt a három hét alatt, mint két év lefolyásával nálunk. Anyu se utazott el Kínába, így még esélyem sincs Chanhoz bemenni, vagy csupán a cég előtt megvárni. Lényegében a mindennapjaimat egyedül töltöm, Chan dolgozik, anyu mostanában mindig az új pasijánál alszik, nap kö...
Legutóbbi bejegyzések

2. Őszinte

+16 17:30 Szerintem, Chanyeolnak baszott rossz az idő érzéke. Azt mondta, fél ötre itt van. Erre fél hat, és az az ember sehol sincs. Már terveztem felhívni és számon kérni, hogy hol az istenben van, mikor először a csapódó bejárati ajtó, majd később a lépcső dobbanása, aztán a szobám kicsapódó ajtaja bizonyítja, hogy bizony megjött a colos. - Bocs, Baek. Fél négykor elküldtek egy megbeszélésre, és elhúzódott – mondja lihegve, majd letérdel elém az ágyhoz, és lágyan megcsókolt. Én csak elmosolyodok, majd viszonoztam csókját. Szerettem, mikor ilyen. Kedves, törődő és figyelmes - persze, a durva és szenvedélyes oldalával sincs problémám - , ilyenkor érzem, hogy szeret, és nem csak a testemért,...

1. Park Chanyeol

6:15 -Te mit csinálsz itt? – úgy látszik meglepődött. -Önnek is jó reggelt, én is örülök, hogy látom Mr. Park.- vigyorogtam rá. -Ha anyád rájön, hogy itt vagy, mindkettőnknek kámpec remélem tudod. -Anyu még otthon alszik. Ugyan Chanyeol, lazítson már egy kicsit. – mondtam, majd felálltam a bőrkanapéról és közvetlen elé léptem. -Mit akarsz Baekhyun? -Látszik, hogy reggel van Park. Még a nyakkendőjét se tudja normálisan megkötni. – vigyorogtam huncutul -Menj el Baek. Majd később beszélünk ígérem, de nekem ez a munkahelyem. És ha miattad rúgnak ki, istenre mondom, nem tudom mit kapsz tőlem. -Értem, értem. Már itt sem vagyok. – sértődötten ugyan, de kikerülve őt léptem ki az ajtón. Mé...